Térkép - Magdeburg (Landeshauptstadt Magdeburg)

Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.

A város első ízben Nagy Károly frank császár egy rendelete említi 805-ben. 919-ben I. (Madarász) Henrik német király megerősíttette a várat a magyarok és a szlávok ellen. 929-ben itt tartották I. Henrik fiának, a későbbi I. (Nagy) Ottónak és I. Eduárd wessexi király lányának, Editnek az esküvőjét. Magdeburg első fénykorát is főként I. Ottó uralkodása idején érte el. 937-ben birodalmi gyűlés színhelye volt, ahol két érsek, nyolc püspök és számos világi méltóság vett részt, I. Ottó bencés kolostort alapított, ezt 968-ban érsekséggé emelték. 946-ban a kolostorba, később a dómba temették Edit királynét. 962-ben itt koronázták meg Nagy Ottót és 973-ban itt is temették el.

Magdeburg második virágkora a 12. század közepén következett be, melyet egyrészt nagyszerű építmények és olyan művészeti alkotások fémjeleztek, mint a Magdeburger Reiter (Magdeburgi lovas), másrészt a több német város szervezetének is mintájául szolgáló "magdeburgi jog" kialakítása és terjesztése volt.

Magdeburg a középkori Németország egyik legjelentősebb városa lett. Az egyházi hatalom mellett megjelent a polgárság is, amely a várost jómódú kereskedő és kézműves településsé alakította. A városnak az érsekséggel szemben sikerült is új városi alkotmányt kivívnia, mely a 13. században mint fontos tényező kapott szerepet a városi tanács élén a polgármesterrel. A polgárság, ha nem is tudta megdönteni az egyházi hatalmat, viszonylag önálló politikát folytatott.

Magdeburg a Hanza-szövetség szászországi csoportjának elővárosa volt. 1425-ben kereskedői egymás között pontosan felosztották a piacokat. A városi ülnökök pedig messze északon is terjesztették a magdeburgi jogot.

1524-ben a város fölvette a reformációt, midőn pedig az augsburgi interimet elvetette, birodalmi átok alá esett és Móric szász herceg 1551-ben elfoglalta, de kíméletesen bánt vele. A harmincéves háborúban 1629-ben Wallenstein sikertelenül ostromolta 28 hétig. 1631-ben Tilly újra ostrom alá fogta és május 10-én rohammal bevette. Ez ostrom után a város, 130 házat kivéve, elpusztult és lakói közül 30 000 ember odaveszett. Otto von Guericke volt ekkor polgármestere. 1648-ban a magdeburgi érsekség mint világiasított fejedelemség, Brandenburgé lett.

A 17.-18. században fellendült a kulturális élet, ekkor többek között a természettudós Otto von Guericke és Georg Philipp Telemann, a kiváló zeneszerző is a város hírnevét öregbítette.

1806-ban a franciák minden ellenállás nélkül elfoglalták, 1814-ben azonban Poroszország visszakapta. A 19. század gazdasági fejlődése főként 1870-től vette kezdetét, ekkorra már nagyjából kirajzolódott a város jelenlegi arculata és rohamosan nőtt lakosságának száma is egyrészt bevándorlással, másrészt az elővárosok hozzácsatolásával.

1945 és 1990 között az NDK része és a hajdani magdeburgi kerület székhelye volt. Az 1990-es német újraegyesítés óta ismét Szász-Anhalt tartomány székhelye.